Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szente Mária

2001. március 20.

Márc. 16-18 között a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) a szórványban élő magyar középiskolásokkal, diáktanács-képviselőkkel tanácskozott. Képviseltette magát Nagyvárad, Gyergyó, Sepsiszentgyörgy, Zilah, Déva, Dés, Szamosújvár, Kolozsvár, Medgyes, Nagyenyed, Beszterce. A találkozó célja megismerni a szórvány ifjúságának problémáit, orvosolni ezeket, megkeresni a civil szervezeteket és ezekkel kapcsolatot teremteni. /Besztercei szórványtalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./ A meghívottak között volt Nagy Zsolt, Kovács Péter és Naphegyi Andrea az RMDSZ ügyvezető elnöksége részéről, dr. Szántó Árpád, a megyei tanács alelnöke, Szilágyi János megyei és Szente Mária városi RMDSZ-elnök is. Megnyitó beszédében dr. Szántó Árpád üdvözölte a résztvevőket, majd bemutatta a megyét, kitérve a magyarság politikai, gazdasági, művelődési, tanügyi és anyanyelvű oktatási problémáira. Megtudtuk, hogy az új közigazgatási törvényt Beszterce-Naszód megyében 7 községben lehet alkalmazni, ahol a magyarság aránya eléri a 20%-ot. Ezek Apanagyfalu, Árpástó, Kékes, Mezőkecsed, Felőr, Szentmáté és Retteg. Kovács Richárd, a MAKOSZ ügyvezető elnöke méltatta a szervezet tevékenységét és ismertette céljait. A MAKOSZ az egyedüli szervezet, amely valóban képviseli a középiskolás diákokat, szögezte le. Nagyváradon, Zilahon, Besztercén, Gyergyószentmiklóson, Sepsiszentgyörgyön kielégítően működnek a diáktanácsok, de kevés az aktív ember. Külön gond a vegyes iskolák problémája, főleg a szórványban, ahol ez a státus is gátolja a magyar diáktanácsok működését. Nagy gondot okoz az infrastruktúra és a székhely hiánya, valamint a kapcsolat a civil szervezetekkel. Déván, Désen, Szamosújváron, Kolozsváron, Szászmedgyesen és Nagyenyeden nem működnek a diáktanácsok. A tanácskozáson résztvevőket a tanárok vagy besztercei barátaik értesítették a rendezvényről. /Kresz Béla: RMKSZ-találkozó Besztercén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

2013. június 17.

Aktuális – Sikeres volt a Magyar Ház Napja Besztercén
Immár második alkalommal szervezett Magyar Ház Napot szombaton az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezete. Az egész napos rendezvény keretében megalakult az RMDSZ megyei női szervezete – amely országos szinten az első ilyen jellegű csoportosulás –, az eseményen mások mellett, Kelemen Hunor szövetségi elnök és Hegedüs Csilla főtitkárhelyettes is részt vett. Gazdag programmal várták az érdeklődőket, kicsiket és nagyokat egyaránt: kiállításmegnyitón vehettek részt, kézműves foglalkozásokba és gasztroversenybe kapcsolódhattak be, de emellett volt még meseterápiáról szóló előadás, bábszínház, este pedig a Vadrózsa néptánccsoport, 4Ever Young diákzenekar és Miklós György szórakoztatta a résztvevőket. A besztercei Magyar Ház 11 éve működik, s egyebek mellett a Pro Hereditatem Egyesület és a besztercei magyar média székhelyeként is szolgál.
– Fontosnak tartjuk a nők szerepvállalását a politikában, ennek a demokratikus elvnek a jegyében tartjuk a mostani alakuló ülést – jelentette ki Décsei Attila, az RMDSZ Beszterce megyei szervezetének elnöke. Kelemen Hunor és Hegedüs Csilla köszöntője után elnököt is választottak a szervezet élére, mégpedig Toók Katalin személyében, aki hangsúlyozta: az elkövetkező időszakban is oroszlánrészt szándékszik vállalni a magyar közösség megmaradásáért.
Az ünnepélyes megnyitón Kelemen Hunor szövetségi elnök kifejtette: sok évvel ezelőtt, amikor az RMDSZ a Magyar Házakat létrehozta, különösen fontosnak tartotta, hogy azokban otthonra találjanak a közösségek. – Olyan találkozóhelyet kívántunk létrehozni, ahol az emberek jól érzik magukat, ötleteket cserélnek. De ehhez lelkes és felelősségteljes emberekre is szükség van – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Décsei Attila megyei RMDSZ-elnök köszöntőbeszédét csapata tevékenységének bemutatásával kezdte, majd így fogalmazott: „ez a ház a Beszterce-Naszód megyei magyaroké. Kapui mindenki számára nyitva vannak a különböző rendezvények alkalmával. 2010 novemberében nyitottuk meg állandó tárlatunkat, s hamarosan a könyvtár is megkezdi működését. Tavaly óta magyar nyelvű oktatás zajlik itt minden hétfőn, hetente egy-két alkalommal pedig a Vadrózsa néptánccsoport tagjai próbálnak a Magyar Ház falai között”.
Székely Géza képzőművész-tanár nyitotta meg ezután Koncz Münich András és felesége, Judit Lebegés című tárlatát. Elmondta: látásmódjukra a nyitottság jellemző, nem behatárolni akarják a nézőt, hanem inkább élményt szerezni neki, párbeszédre invitálva a látogatót. A tárlat még egy hónapig tekinthető meg.
A megnyitó után elkezdődött a gasztroverseny: a versenyzők előzetesen jellegzetes magyar ételeket készítettek, amit aztán kijelölt helyeken tálaltak a székházban. A háromtagú zsűri – Török István, Plesch Katalin, Halász Ödön – kóstolta végig a finomabbnál finomabb fogásokat (csirkepaprikás puliszkával, hájas tészta, pacalpörkölt, korhelyleves, pörkölt tarhonyával, pulykanyuvasztó – nyögvenyelő/dödöle – barackos pulykamellel, ordás bukta, somlói galuska, húspástétom), majd a résztvevők is fogyaszthattak belőlük. A díjat, egy korszerű Samsung televíziót Costin Enikő vihette haza, aki hájas tésztával jelentkezett a megmérettetésre, kérésünkre pedig a receptet is megosztotta velünk. Mint mondta, a tészta elkészítéséhez 65 dkg lisztre, 3 kanál tejfölre, 3 tojás sárgájára, egy pici sóra, 3 kanál borra vagy ecetre és ásványvízre (amennyit felvesz) van szükség, az 50 dkg sertéshájat 10 dkg liszttel kell összegyúrni. Costin Enikő elárulta: a hájat előbb háromba kell felosztani, majd rendre bekenjük vele a tésztát, közben pedig pihentetjük. Az eredeti hájas tésztát szilvaízzel töltik, de ennek hiányában megfelel bármilyen más íz is.
A délután folyamán kézműves foglalkozások – nemezelés, agyagozás, gyékényfonás, tányérfestés, ujjfestés, színezés, hűtőmágnes-készítés, gyöngyfűzés, arcfestés, batikolás – zajlottak a Magyar Ház körül, a Láncszem Nőegylet asszonyai pedig – Szente Mária vezetésével – csirkepaprikást készítettek a szervezőknek, az önkénteseknek és a meghívottaknak.
Mayla Júlia óvónő eközben a meseterápiáról tartott előadást, majd a Puck Bábszínház vásári játékát tekinthették meg az egybegyűltek. A folytatásban a besztercei Vadrózsa néptánccsoport lépett színpadra új műsorával, a nagysajói táncokkal, majd a 4Ever Young diákzenekarral énekelhettek együtt a nézők. A második alkalommal megszervezett besztercei Magyar Ház Napok programja Miklós György fergeteges gitárestjével zárult.
Szabadság (Kolozsvár)

2014. március 22.

Felavatták a Léstyán József Besztercei Magyar Könyvtárat
Szakemberek véleményére alapozva nem lehet túl korán elkezdeni olvasni, de sem túl későn. Olvasni elsősorban azért fontos, mert fejleszteni tudjunk ezáltal beszédkészségünket, gondolkodásmódunkat és tudománytárunkat. Besztercén ritka az a hely, ahol megadatik a lehetőség magyar nyelvű könyvek birtokába jutni. Erre próbált megoldást keresni a besztercei MADISZ, az RMDSZ Beszterce városi és Beszterce-Naszód megyei szervezete, amikor 2013-ban elkezdte a munkálatokat egy magyar könyvtár működtetéséhez.
2013-ban különböző adományok és pályázatok által több ezer könyvvel gazdagodott a március 15-én hivatalosan is felavatott könyvtár. Az alapítók elmondása szerint a könyvtár beindítását hathatósan támogatta az RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány, az avatási ünnepség főtámogatója az Romániai Magyar Demokrata Szövetség Főtitkársága. „A könyvtár első példányait Szegedi László, kőhalmi református esperestől kaptuk, aki nem csupán a besztercei könyvtárat gazdagította, hanem adományai során megyénk 14 magyar magyarlakta településére is eljutattunk magyar könyveket, amelyek vagy az iskola vagy az egyház könyvtáraiba kerültek. Ezt követően a Zöld Nap egyesület is több száz könyvet adományozott nekünk, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány jóvoltából is szert tettünk újabb példányokra, magazinokra, folyóiratokra. Besztercei lakosok jóvoltából is gazdagítani tudtuk könyvtárunkat, ezúton is köszönetet mondunk Muzsi Anikónak, Szente Máriának, Levey Ferencnek, Brodács Magdolnának és Koszorús Zoltánnak, utóbbi felvette a kapcsolatot a magyarországi Pázmándi Györggyel és dr. Hatala Pállal, akik értékes olvasnivalót biztosítottak a beszterceiek számára. Sajnálatos módon már nem tudtunk átadni személyesen köszönő oklevelet könyvadományaikért Bán Erzsébetnek és Bartha Sándornak, akiknek köszönettel tartozunk és kívánjuk, hogy az Isten adjon nekik könnyű nyugodalmat.
Jelenleg a könyvtárban megtalálhatóak különböző kategóriájú könyvek: műszaki, kultúr- és művészettörténet, történelem, természettudomány, egészség és életmód, folyóiratok, irodalom, ifjúsági könyvek, gyermekkönyvek, nyelvkönyvek és szótárak, publicisztika, tankönyvek, társadalom- és humántudomány, vallás stb.” – nyilatkozta Sipos Tímea, a besztercei MADISZ elnöke.
Az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezet ügyvezető elnökségének döntése alapján a könyvtár a Léstyán József Besztercei Magyar Könyvtár nevet viseli. Léstyán Józsefet az avató ünnepségen Plesch Katalin, az EMKE elnökasszonya ismertette, amikor is kihangsúlyozta, hogy Léstyán erdélyi római katolikus pap, művészettörténész, aki 1886. szeptember 21-én született Szovátán és 1958. június 27-én halt meg Besztercén. Élete során, 1931-től Besztercén szolgált, mint római-katolikus főesperes-plébános. Két írása jelent meg könyvformájában Beszterce műemlékei és Rövid útmutató a gyulafehérvári székesegyház megtekintésére. Az avató ünnepségre Nemzeti Ünnepünk alkalmával került sor történelmi egyházaink lelkipásztorainak Lőrincz Attila, református lelkipásztor, Geréd Péter római-katolikus főesperes-plébános, Kelemen Sándor baptista lelkipásztor jelenlétében.
„Fontos számunkra, hogy egy magyar könyvtárat működtessünk Besztercén, szórványvidéken. Biztosítanunk kell fiataljaink számára egy olyan lehetőséget, ahol megtalálják tanulmányiakhoz szükséges alapanyagokat és kiegészítő eszközeit. Mindemellett biztosítjuk, egy magyar könyvtár működtetése által, minden korosztály számára az lehetőséget bejönni és az olvasóteremben tanulmányozni – egy meleg tea mellett – és természetesen kikölcsönözni és hazavinni a kiválasztott olvasmányt. Terveink között szerepel egy videotéka működtetése is a könyvtár termében. A diákok számára be szeretnénk vezetni egy olyan lehetőséget is, hogy az iskolában tanult, megfilmesített műveket megtekinthessék a Magyar Ház termében, valamint rendszeresen vetítsünk magyar filmeket az érdeklődők számára. Meg kell említenem azt is, hogy ámbár a hivatalos megnyitó március 15-én volt, addigra már közel száz könyvet kölcsönöztünk ki. Ez csupán azt jelenti, hogy ámbár az elektronikus világ fénypontját éljük, még mindig van igény a könyvekre.” – részletezte Décsei Atilla, az RMDSZ Beszterce-Naszód megyei szervezet elnöke.
Sipos Tímea
beszterce.eu/content,
Szabadság (Kolozsvár),



lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998